Kialakulóban az öntudatos polgári társadalom! örvendezett az állami 1-es csatorna hírműsorának vezetője vasárnap. Pjotr Tolsztoj ennek legfőbb bizonyítékát abban látta, hogy a nyilvánosság Alekszandr Kuznyecov mellé állt, aki megölte a gyerekére támadó pedofilt.
- Itt az ideje elkondolkodni azon, hol van a szabadság és a törvény által megerősített keresztény értékek határa kommentált Tolsztoj, miután elmondta, hogy sosem kommentál. Mi csak megmutatjuk a tényeket, a következtetést önöknek kell levonniuk nézett mélyen a Vremja műsor nézőinek szemébe.
A bejátszás a tényeknek megfelelően meg is mutatja a történetet, hogy a néző véletlenül se jusson téves következtetésre:
Az amatőr bokszoló, Alekszandr Kuznyecov a szentpétervári lakótelepen meséli el, mi történt szilveszter éjszaka. Nevelt fiával a sötétben elkerülték egymást, a kilenc éves fiú egyedül indult haza, miután házi tűzijátékot rendeztek. Nevelőapja hosszasan kereste, majd elindult haza.
- A lépcsőházban aztán szétszórt ruhákat látott veszi át a szót a riporter majd elé tárult az, amit ha akar sem tud elfelejteni soha többé. A meztelen fiún egy idegen férfi feküdt. A bokszoló elborult és leütötte a támadót, aki a helyszínen meghalt.
A nézők aztán megtudhatták, hogy a pedofil egy üzbég származású egyetemista, aki éjjeliőrként tartotta el magát. Rossz tanuló, tele hármasokkal, megmondta egyik tanára is.
A húszéves fiatalember családja persze nem hiszi a történteket, bár, a helyes következtetés érdekében csak éjszakai képeket mutatnak a fiú Távol-Kelet Oroszországban élő nagymamájának viskójáról, ami előtt a razziaszerűen felriasztott nagymama reflektorok fényében hunyorogva mond pár mondatot arról, hogy ez tévedés lehet.
Kuznyecov Omszkban élő anyukája viszont szépen megvilágított lakásában, fényképeket nézegetve elmélkedik arról, hogyan is segíthetne gyilkossággal vádolt fián, akit 15 év börtön fenyeget, noha mindenki úgy tett volna hasonló helyzetben, ahogy ő.
Ezt megerősíti annak a bokszklubnak a vezetője is, ahová Kuznyecov edzésekre járt.
Aztán, biztos, ami biztos egy szentpétervári egyházi méltóság is nyilatkozik arról, milyen fontos a családunk, szeretteink védelme, még ha ez nem is igazolja a bűnt.
- Nem vették őrizetbe Kuznyecovot, ez már sokat sejtet a várható enyhe ítéletről segíti a narrátor a bíróságot is a hamarosan várható helyes ítélet meghozatalában, szót adva az ügyvédnek is, aki elmondja, hogy bizony, abban a helyzetben nem ítélhette meg tettének jogi következményeit védence.
A nézők összezavarásának elkerülése érdekében nem esett szó arról, hogy a nyomozás egyelőre nem támasztotta alá Kuznyecov pedofil-verzióját. Sem szétszórt ruhákat nem találtak a lépcsőházban, sem az erőszak bizonyított nyomait.
Ez azonban nem zavarta a város törvényhozó testületét sem, amely a múlt héten javasolta, hogy vessék pszichológiai vizsgálat alá Kuznyecovot, bizonyítandó, hogy a látottak hatása alatt követte el tettét. Ezt történetesen a vádlott tévéinterjúiból értette meg a helyi parlament képviselője. Viktor Jehtuhov gyorsan hozzátette, nem akarnak nyomást gyakorolni a bíróságra.
- Gondolkodjon el mindenki, mit tett volna, ha saját gyermekét kell megvédenie nyomatékosított Pjotr Tolsztoj újra a kamerába nézve. Nos, az előkészítést látva az esküdtszék tagjai is gyermekeikre gondolva döntenek majd Kuznyecovról.
Hogy miért védik a bokszolót az állítólagos pedofillal szemben ilyen nagy elánnal az újságok, a helyi törvényhozók és az erkölcsi szaktekintélyek már a bírósági ítélet előtt? Az orosz igazságszolgáltatás eddig is igen óvatosan bánt a nem orosz etnikumú áldozatok ügyeivel. Ha születik is elmarasztaló ítélet, nem ismerik el az idegenellenes motívumot, még a szervezett csoportok által elkövetett gyilkosságok esetében sem. Az idegengyűlölő szélsőséges csoportokról hírhedté vált Szentpéterváron sokak szerint valójában épp az idegenek védelmében nem születik kemény ítélet azok ellen, akik rájuk támadnak. Mondván, az csak még nagyobb idegenellenes hullámot indítana el. És ez attól függetlenül igaz, hogy Bahtinoj Hajrillajev tényleg pedofil volt-e vagy sem.


Hozzászólások
Eddig 8 komment érkezett (
)
1.
hettie
2008. 02. 04. 14:26
Micsoda sztori.
2.
ardzsuna
2008. 02. 04. 15:51
Hogy az emóciók és az indulatok mekkora szerepet játszanak az orosz lélekben, ezzel kapcsolatban két dolog jut eszembe:
1. "A szibériai borbély" címü pazar filmalkotás.
2. Azt hallottam, hogy a 'Legyen ön is milliomos' oroszországi változatában többször elöfordult, hogy a közönség, amikor egy számára ellenszenves versenyzö fordult hozzá segítségért, szándékosan rossz gombot nyomott meg.
3.
veta (látogató)
2008. 02. 04. 16:15
Akinek az idegrendszere nem tud kellőképpen lelassulni a Szibériai borbély c. film befogadásához, az meg olvasson Pelevint. Ő az egész orosz mizériának a narrátora:-)
4.
kulpol (látogató)
2008. 02. 04. 16:16
A rossz gomb megnyomása legfeljebb annyira igaz, mint a magyar játék esetében. Én sosem láttam - pedig sokszor néztem a műsort -, hogy szándékosan vezetnék félre a játékost, nem is tudom, hogyan lehetne ezt bizonyítani.
Orosz ismerőseim szerint a Kuznyecov-ügyben szerepet játszik az is, hogy a gyilkos képe az orosz kultúrában meglepően közel áll a szentekhez. Misztikum veszi őket körül, akik átléptek egy sokak számára - szerencsére - elérhetetlen határt. Épp ezért olyan titkok és lelki mélységek tudói, amelyek az átleg ember számára ismeretlenek. Ez elutasítással vegyes áhitatot szül. Elég csak Raszkolnyikovra gondolni a Bűn és bűnhődésből.
5.
V10R1C4 (látogató)
2008. 02. 05. 0:29
Na igen... ki dönti el, hogy ki élhet és ki nem? Egy ember...? Mitől kezdi el egy ember helyénvalónak érezni az önbíráskodást? Büntelenség, felülemelkedés a többség törvényein (Raszkolnyikov, bár lehet, túlegyszerűsítettem...)? Vagy például a fenti esetben - jogos ön- helyett gyermekvédelem?
6.
kulpol (látogató)
2008. 02. 05. 8:20
V10R1C4 ez a történet nem az önbíráskodásról szól. A kérdés az, miért fogadja el a sajtó rögtön a gyilkos verzióját, amely szerint áldozata rátámadott a gyerekre. Ezt rajta kívül senki sem bizonyította, mégis tényként kezelik. Az orosz bokszolót már a per előtt felmentette a sajtó, helyeselve az üzbég srác meggyilkolását, azon az alapon, hogy az illető pedofil volt és támadott. Csak éppen sem a támadást, sem azt hogy pedofil volna, nem bizonyította senki, egyszerűen elhiszik annak, aki ennek igazolásában érdekelt, mert egyébként gyilkosságért ítélnék el.
Nem az a kérdés, megérthető-e a tette "abban a helyzetben", hanem az, volt-e egyáltalán "az a helyzet". Ám ezt a sajtó már fel sem veti.
7.
V10R1C4 (látogató)
2008. 02. 05. 12:35
Hát miről...? Arról, hogy elfogasják-e blindre a gyilkosság elkövetőjének a verzióját, miszerint "jogosan" tette, amit tett, mert a gyereke támadóját ölte meg. Mondjuk mi az, hogy jogos, egy ilyen esetben? És miért fogadják el ezt a verziót már kész tényként? Mert az mondja, aki? A híres bokszoló? Vagy mert azt mondja, amit? Hogy a fiatalember pedofil volt és rátámadt a fiára? Gyilkosságnál azért nem kellene ilyenekkel dobálózni... pont amiatt, hogy nem mindegy, hogy önbíráskodás (pedofil, támadás) vagy valami egyéb (vitás ügy=>sima gyilkosság) volt a motiváció.
8.
kulpol (látogató)
2008. 02. 05. 14:49
Igen, mert egy orosz mondja azt, amit, egy üzbégről. Ha fordítva lenne, egy üzbég bokszoló végzett volna az állítása szerint gyerekére támadó orosz nemzetiségű pedofillal, akkor komolyan vitatnák, hogy igazat mond-e a gyilkos. Ezért mondom, hogy nem az önbíráskodásról szól eredendően a történet, mert az alaphelyzetet csak a gyilkos elmondására alapozza a sajtó, elfogadva azt. Az eset inkább a társadalomról mond el sokat, amelyik, az üzbég áldozattal szemben az orosz elkövetőnek hisz. (Az ugyanis nem kérdés, hogy ki ölte meg az üzbég srácot, az viszont vitatható volna - ha lenne, aki vitatni akarná - hogy igaz-e, amit a bokszoló az üzbégről állít.)
Írja meg véleményét, kérdéseit!
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelező, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneve, itt bejelentkezhet.
Az IP-címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.